Mdavid 2009.01.22. 09:00

Mózes és a távfűtés

E-mailben érkezett az alábbi felvetés:

A távhő: a parki lakások átka a távhő, legendák keringenek csak közös képviselőkről, akik mint Mózes hajdan népét, kivezették a gondjukra bízott házat az egyiptomi fogságból. Ugyan a közös képviselőt egy éve ezzel a mandátummal választottuk meg, gyanítom hogy fogalma sincs az ezzel kapcsolatos teendőkről, lépésekről. Segíthetne az ezzel kapcsolatos "forgatókönyv" összeállításában.

A távfűtés rendszeréről való leválás az utóbbi időben több társasháznál is felmerült, hiszen ez jelenleg valóban nagy költségekkel jár. Ugyanakkor, mivel a távfűtés sok esetben az ipari tevékenységek során megmaradó hőenergiát használja, környezetbarát. Ez tipikusan olyan eset, amikor a fővárosi szintű érdek és a helyi között feloldhatatlannak látszó ellentét van.

A főváros érdeke, hogy minél többen legyenek benne a távfűtés rendszerében, hiszen így  az infrastruktúra egy háztartásra jutó összege jóval alacsonyabb, mintha ugyanezt a terhet azok a kevesek viselnék, akik nem engedhetik meg maguknak a leválás egyszeri költségeit. A társasházak pedig érthető módon szeretnének önállósodni, saját maguk szabályozni a fűtésüket. Sajnos azonban az energetikában, így a távhő-szolgáltatásban is, a mai napig tovább élnek az államszocializmus viszonyai. A mostani önkormányzati ciklus elején megújult a Főtáv vezetése, ésszerűsítették a vállalt működését, jelentős költségcsökkentést hajtottak végre. Ennek eredménye, hogy az idei évben várhatóan háztartásonként több ezer forinttal csökken a távfűtés díja. A modernizáció eredménye az ÖKO program, amellyel racionalizálható a távfűtéses lakások fogyasztása. Erről bővebb információ a www.fotav.hu oldalon található.
 
Amennyiben egy társasház mégis a függetlenedés mellett dönt, meg kell feleljen a Távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvénynek és Fővárosi Közgyűlés 83/2005 önkormányzati rendeletének. Ennek értelmében csak akkor lehetséges a leválás, ha az nem jár növekvő füstgáz kibocsátással. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy csak a folyamat eredméyeként nem nőhet a környezet terhelése. Újlipótvárosban a közelmúltban több társasház is sikeresen levált a Főtáv rendszeréről, bár ez egy bonyolult és bürokratikus akadályokkal terhelt folyamat. Szóval, tényleg jól jön egy mózesi képességekkel rendelkező közös képviselő, még ha nem is kell negyven évet bolyongani a sivatagban. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://ilyenmasholnincs.blog.hu/api/trackback/id/tr18894909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

grenyi 2009.03.01. 08:44:41

149/H/2004. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány
alapján meghozta a következ5
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Miskolc Megyei Jogú Város Közgy;lése által a
Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról alkotott 21/2004. (VII. 6.) sz. önkormányzati
rendelet 30. § (11) bekezdése törvénysért5, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés e határozat Magyar Közlönyben történ5 közzétételének napján veszti
hatályát.
2. Az Alkotmánybíróság a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgy;lése által
Miskolc Megyei Jogú Város városrendezési, városépítési és szabályozási el5írásairól alkotott
többször módosított 84/1997. (XII. 20.) számú rendelet módosításáról szóló 32/2003. (VII.1.) sz.
rendelet 1. §-a és 3. § (2) bekezdése törvényességi vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I n d o k o l á s
I.
A megyei közigazgatási hivatal vezet5je – miután a képvisel5-testület törvényességi észrevételének
nem adott helyt – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
99. § (2) bekezdés b) pontja alapján, az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte Miskolc Megyei Jogú
Város Önkormányzatának Közgy;lése által Miskolc Megyei Jogú Város városrendezési,
városépítési és szabályozási el5írásairól alkotott többször módosított 84/1997. (XII. 20.) számú
rendelet (a továbbiakban: Árt.) módosításáról szóló 32/2003. (VII.1.) sz. rendelet (a továbbiakban:
Ártm.) 1. §-a és 3. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítását, és ex tunc hatályú
megsemmisítését. Az Ártm. úgy módosította az Árt. 18. § (4) bekezdés c) pontját, hogy megtiltotta
a távh5szolgáltatással ellátott épületeknél a távh5szolgáltatási rendszerr5l való leválást.
Az indítványozó álláspontja szerint ezzel a szabályozással a képvisel5-testület túllépte a
távh5szolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt1.) 6. § (2) bekezdés c)
pontjában, valamint 53. § (8) bekezdés e) pontjában kapott rendeletalkotási felhatalmazásának
kereteit és a szabályozás ellentétes a Tszt1. 35. § (2) bekezdésében foglalt szabályokkal.
Az indítvány benyújtását követ5en Miskolc Megyei jogú Város Közgy;lése megalkotta a Miskolc
Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII. 6.) sz. rendeletét (a továbbiakban:
Mész.), amelynek 46. §-a hatályon kívül helyezte az Árt.-t és ezzel együtt hatályát vesztette az
Ártm. is. A jogszabályi változásokra tekintettel az indítványozó módosította indítványát. Mivel
kisebb eltérésekkel, de tartalmát tekintve az Ártm. vitatott szabályával azonos szabályt tartalmaz a
Mész. 30. § (11) bekezdése, az indítványozó indítványát kiterjesztette a Mész. 30. § (11)
bekezdésére.
Az indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság mérlegelje az Alkotmánybíróságról szóló
1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásának
lehet5ségét, és ex tunc hatállyal semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket tekintettel arra, hogy azt
a jogbiztonság követelménye ugyanakkor az érintett – távh5szolgáltatásról leválni szándékozó –
nagyszámú jogalany fontos érdeke indokolja.
Tekintettel arra, hogy a Mész. 30. § (11) bekezdésének ex tunc hatályú megsemmisítése csupán a
2004. augusztus 1-jét követ5en indult ügyekben jelent megoldást, – a korábban indult és függ5ben
lev5 eljárások nagy számára és a további nagyszámú panaszügyek megel5zése érdekében – az
indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg azt is, hogy az Ártm. 1. §-a és 3.
§ (2) bekezdése – a megalkotásától a hatályon kívül helyezéséig terjed5 id5ben, illet5leg a
visszamen5leges hatály id5szakában – alkotmányellenes volt.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az indítvány benyújtását követ5en az
Országgy;lés új törvényt alkotott a távh5szolgáltatásról. Az Alkotmánybíróság az indítvány
elbírálásakor hatályos törvényi rendelkezések alapján végzi el az önkormányzati rendelkezések
törvényességi vizsgálatát, ezért a Mész. 30. § (11) bekezdésének törvényességét a
távh5szolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvénynek (a továbbiakban: Tszt.2.) – a Tszt.1.
indítvánnyal hivatkozott szabályaihoz hasonló tartalmú – rendelkezései alapján vizsgálta.
II.
Az Alkotmánybíróság eljárása során a következ5 jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe.
1) Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése:
„(2) A helyi képvisel5testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a
magasabb szint; jogszabállyal.”
2) A Tszt.2.-nek a helyi önkormányzat rendelalkotási hatáskörét meghatározó szabályai:
„6. § (2) Az önkormányzat képvisel5-testülete:
a) rendeletben határozza meg a távh5szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes
szabályait, valamint a h5mennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;
b) ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben
határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói h5központi, a felhasználói
h5központi, valamint h5fogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az önkormányzat
képvisel5-testülete külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az
önkormányzat képvisel5-testülete az ármegállapítás el5tt köteles a fogyasztóvédelmi hatóság,
továbbá a felhasználói érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotáshoz szükséges
információkat az önkormányzat képvisel5-testülete az ármegállapítás el5tt 20 nappal köteles a
felhasználói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;
c) rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és leveg5-
tisztaságvédelmi szempontok alapján célszer; a távh5szolgáltatás fejlesztése;
d) megállapítja a távh5szolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a
korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távh5szolgáltató azzal kapcsolatos jogait és
kötelezettségeit;
e) rendeletben határozza meg az új vagy növekv5 távh5igénnyel jelentkez5 felhasználási hely
tulajdonosától kérhet5 csatlakozási díjat;
f) rendeletben határozza meg a szolgáltatói h5központok e törvényben el5írt megszüntetésének,
illetve a szolgáltatói h5központot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb
feltételeit;
g) rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának
módját és határidejét.”
„52. § (2) A Távh5-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az
önkormányzat képvisel5-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.”
„60. § (3) Az önkormányzat képvisel5-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2) bekezdésében és
az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.”
3) A Tszt.2.-nek a távh5szolgáltatásra irányuló közüzemi szerz5dés felmondására, illet5leg a
távh5ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályai:
„38. § (1) Az általános közüzemi szerz5dés határozatlan id5re szól. Az egyedi közüzemi szerz5dés –
ha a felek eltér5en nem állapodtak meg – határozott id5tartamra szól.
(2) Az általános közüzemi szerz5dést a felhasználó 30 napos felmondási id5pontra, a kormány e
törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes
feltételként:
a) a felmondáshoz a távh5vel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad
szerinti legalább négyötödös szavazattöbbség; határozatával hozzájárul és az épületben a
távh5ellátással azonos komfortfokozatú más h5ellátást valósít meg;
b) a szerz5dés felmondása nem okoz jelent5s kárt más számára, és nem korlátozza mások
tulajdonosi, használói, bérl5i jogait;
c) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében
szükséges m;szaki átalakításával merülnek fel;
d) a szerz5dés felmondását a meglév5 rendszer m;szaki megoldása lehet5vé teszi és a felmondás
nem ütközik egyéb jogszabályba.
(3) Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerz5dést a (2) bekezdés alapján felmondja,
ismételt távh5-szolgáltatási közüzemi szerz5dés megkötéséhez a távh5szolgáltató
üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.
(4) Egyedi közüzemi szerz5dést az egyéb felhasználó a szerz5désben meghatározott felmondási
id5vel, az abban meghatározott id5pontra mondhatja fel.
(5) Abban az esetben, ha a távh5vel ellátott épületben lév5, külön tulajdonban és külön használatban
álló épületrészben kívánják a távh5 igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a
felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerz5dés módosítását, ha együttes
feltételként:
a) a megszüntetéshez a távh5vel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja
hozzájárul;
b) az épületrészben a távh5ellátással azonos komfortfokozatú h5ellátást valósítanak meg, amely az
épület távh5ellátását biztosító felhasználói berendezést5l függetlenül üzemeltethet5;
c) a megszüntetés nem okoz jelent5s kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza
mások tulajdonosi, használói, bérl5i jogait;
d) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás
igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges m;szaki átalakításával merülnek fel;
e) a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglév5 rendszer lehet5vé teszi és az nem
ütközik egyéb jogszabályba.”
4) A Mész. vitatott 30. § (11) bekezdésében foglalt szabály:
„(11) Az épületek f;téséb5l származó leveg5szennyezés növekedésének megakadályozása
érdekében a távh5szolgáltatással ellátott épületeknél a távh5szolgáltatási rendszerr5l való leválás és
ezen épületek vagy épületrészek más, kis h5teljesítmény; kazánokkal történ5 f;tése nem
engedélyezhet5.”
III.
Az indítvány megalapozott.
A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány 44/A. §-a, valamint az Ötv. 16. §-a
határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi képvisel5-testület
önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, a 44/A. § (2) bekezdés kimondja, hogy az
önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb színt; jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1)
bekezdése szerint a képvisel5-testület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem
szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján,
annak végrehajtására.
A távh5szolgáltatás helyi közszolgáltatás, a Tszt.2. 6. § (1) bekezdése alapján a távh5szolgáltatással
ellátott létesítmények távh5ellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. Így,
mint minden közüzemi szolgáltatásra, a távh5szolgáltatásra is irányadók a polgári jognak a
közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó általános érvény; jogszabályi el5írásai, és a távh5szolgáltatás
sajátosságaira tekintettel a szolgáltatás biztonságának, a fogyasztók érdekeinek védelmében,
valamint más energiaellátást szabályozó jogszabályi el5írásokkal való összhang biztosítása
érdekében külön törvény, a Tszt.2. határozza meg a távh5szolgáltatás speciális szabályait. A
távh5szolgáltatás biztosítása tehát olyan helyi közfeladat, amely törvényi szabályozás alatt áll. Erre
tekintettel az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága korlátozott, a képvisel5-testületet csak a
törvény felhatalmazása alapján, a törvények keretei között illeti meg a szabályozás joga.
A települési önkormányzat rendeletalkotási hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyköröket a Tszt.2.
6. § (2) bekezdése, valamint 52. § (2) bekezdése határozza meg, a 60. § (3) bekezdése kifejezetten
kimondja azt is, hogy a képvisel5-testület e szabályok keretei között alkot rendeletet.
A Tszt.2. 6. § (2) bekezdés c) pontja alapján a képvisel5-testület arra rendelkezik felhatalmazással,
hogy rendeletében kijelölje azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és
leveg5tisztaság-védelmi szempontok alapján a távh5szolgáltatás fejlesztése célszer;. A Tszt.2.
rendeletalkotási felhatalmazást tartalmazó rendelkezései alapján a képvisel5-testületnek arra nincs
felhatalmazása, hogy rendeletében kötelez5vé tegye a távh5szolgáltatás igénybevételét, és megtiltsa
a távh5szolgáltatási rendszerr5l történ5 leválást.
A távh5szolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók tekintetében – természetes
monopolhelyzetet élvez5 szolgáltatás, ezért a távh5szolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe
van a fogyasztók védelmének.
Amint arra a Tszt.2. indoklása is rámutat, a fogyasztóvédelem egyik fontos eleme a szolgáltatás
igénybevev5jének az a joga, hogy a közüzemi szerz5dést felmondhatja. Ezért a Tszt.2. a felhasználó
jogaként szabályozza az általános közüzemi szerz5dés felmondását, azzal, hogy a 38. §-a
részletesen szabályozza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy a szerz5dés felmondása
más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illet5leg ne
veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan m;ködését. A Tszt.2. ugyanezen
§-a lehet5séget ad a törvényi feltételek betartása mellett, távh5vel ellátott épületben, épületrészben a
távh5szolgáltatás igénybevételének megszüntetésére is.
A Mész.-nek az a szabálya, amely generálisan megtiltja a távh5ellátási rendszerr5l való leválást,
ellentétes a Tszt.2. 38. §-ában foglalt rendelkezésekkel is.
A közgy;lés a vitatott szabályt nem a távh5szolgáltatásról szóló rendeletében, hanem a helyi építési
szabályzatban fogadta el. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy amennyiben a helyi építési
szabályzat a távh5szolgáltatásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, az építési szabályzat e
szabályainak is összhangban kell állniuk a Tszt.2. rendelkezéseivel.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Mész. 30. § (11) bekezdésében
foglalt szabályozás ellentétes a Tszt.2. szabályaival, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését,
ezért e rendelkezést megsemmisítette.
A Mész. megsemmisített rendelkezése az Abtv. 42. § (1) bekezdése alapján e határozatnak a Magyar
Közlönyben történ5 közzétételének napján veszti hatályát.
Tekintettel arra, hogy a közüzemi szerz5dés felmondására, illet5leg a távh5szolgáltatás
igénybevételének megszüntetésére csak a Tszt.2. 38. §-ában szabályozott feltételek teljesülése
esetén kerülhet sor, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a vitatott szabályok ex tunc hatályú
megsemmisítését sem a jogbiztonság, sem a jogalanyok nyomós érdeke nem indokolja.
Az Alkotmánybíróság – f5szabályként – hatályos jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja.
Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak a konkrét normakontroll eseteiben, akkor képezheti
alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha annak alkalmazhatósága is eldöntend5 kérdés, azaz az eljárás
az Abtv. 38. §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, illet5leg a 48. § szerinti alkotmányjogi
panasz alapján folyik. (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.; 570/B/2005. AB határozat,
ABH 2007, 2737.) Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik e körbe, az Alkotmánybíróság az
Ártm. 1. §-a és 3. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjér5l és annak közzétételér5l szóló,
módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü határozat (ABH 2003, 2065.) 31. §
a) pontja alapján – megszüntette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történ5 közzétételét az Abtv. 41. §-a
alapján rendelte el.
Budapest, 2009. február 23.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
el5adó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró